A nyelvcsalád fogalma általában

A nyelvek többnyire nem egymástól elszigetelten léteznek. A legtöbb nyelv tartozik valamilyen nyelvcsaládba. Azokról a nyelvekről mondjuk, hogy egy nyelvcsaládba tartoznak, amelyek egy közös ősnyelvből származnak.

A legtöbb ismert európai nyelv az ún. indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. Ezeket a nyelveket az Európától Indiáig terjedő hatalmas területen beszélik, innen a nyelvcsalád neve. Persze, e terület nem folytonos, más nyelvcsaládok nyelveit is beszélik ebben a nagy régióban.

Az indoeurópai nyelvcsalád több ágra oszlik. Ilyenek például, a germán, szláv, újlatin, kelta, indoiráni nyelvek. Az angol, német, holland, svéd stb. a germán ágba tartoznak. A francia, olasz, spanyol, portugál stb. alkotják az újlatin ágat, és így tovább.

Vannak azonban Európában olyan nyelvek is, amelyeknek nincs közük az indoeurópai nyelvcsaládhoz. Ilyenek például a magyar, a finn, az észt: ezek az uráli nyelvcsaládba tartoznak. A török, az azeri, a gagauz a török nyelvcsalád nyelvei. A grúz nyelvnek azonban egyik említett nyelvcsaládhoz sincs köze; rokonításáról az alábbiakban olvashattok.

A Kaukázus nyelvcsaládjai

A Kaukázus-régióban több olyan nyelvcsalád is található, amelyek helyiek, azaz nyelveiket kizárólag a Kaukázus-régióban beszélik (valamint az onnét elszármazottak).

A Kaukázus mai nyelvcsaládjai: nyugat-kaukázusi (= abház-adige), kelet-kaukázusi (= nah-dagesztáni), dél-kaukázusi (kartvél). Az ókorban még jelen volt a hurri-urartui nyelvcsalád, ez azonban a klasszikus ókorban (az ókor utolsó előtti szakaszában) kihalt.

A Kaukázus-térség nyelvcsaládjai egymással nem állnak rokonságban. Korábban többféle elmélet létezett a kaukázusi nyelvcsaládok további rokonítására. Voltak, akik egy egységes „kaukázusi nyelvcsaládot” feltételeztek. Mások tovább mentek, és a kaukázusi nyelveket a Spanyolországban beszélt baszk nyelvvel rokonították, ez az ún. „ibero-kaukázusi” nyelvcsalád lenne. Ismét mások egy „észak-kaukázusi” nyelvcsalád létezését állították, amelynek három ága a mai nyugat-kaukázusi („északnyugat-kaukázusi”), a nah („közép-kaukázusi”) és a dagesztáni („északkelet-kaukázusi”) lennének. Ezek az elméletek, illetve fogalmak ma már meghaladottnak tekinthetők, az idézőjelbe tett kifejezések ma már nem használatosak.

A dél-kaukázusi nyelvcsalád

A grúz nyelv a dél-kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. E nyelvcsalád másik neve: kartvél. A kartvél szó a grúz ქართველი (k'art'veli) szóból származik, melynek jelentése: ‘grúz személy’. Az e nyelvcsaládba tartozó lázok azonban nem tekintik magukat grúznak, ezért tiltakoznak a kartvél elnevezés ellen. A mingrélek egy jelentős részének szintén fenntartásai vannak a kartvél elnevezéssel szemben. Ennélfogva szerencsésebb, ha inkább a semleges dél-kaukázusi elnevezést használjuk.

A tudományban azonban már meghonosodott a kartvél elnevezés. Bár a nyelvcsaládra ma már kevésbé, más összefüggésben viszont a mai napig gyakran használjuk e szót. A protokartvél az a nyelv, amelyből a mai dél-kaukázusi (kartvél) nyelvek származnak. A kartvelológia az a tudomány, amely a grúzokkal és a velük rokon népekkel, valamint az e népekhez kapcsolódó kultúrákkal foglalkozik.

A dél-kaukázusi nyelvcsaládba tartozó nyelvek

A hagyományos felfogás, illetve a leegyszerűsített megközelítés szerint a dél-kaukázusi nyelvcsaládba 4 nyelv tartozik: a grúz, a mingrél, a láz és a szván.

Fő ágak

A valóság azonban ennél kicsit összetettebb. A dél-kaukázusi nyelvcsalád két nagyobb ágra osztható, amelyek tovább bomlanak kisebb ágakra. A dél-kaukázusi nyelvcsalád két fő ága a szván és a kartozán. Ez azt jelenti, hogy a szván nagyon korán elszakadt a többi dél-kaukázusi nyelvtől. A nyelvcsalád másik ágában található az összes többi nyelv, tehát a mingrél, a láz és a grúz. A kartozán elnevezés első eleme (kart) a grúzra utal, a második eleme (zán) a mingrélre és a lázra együttesen.

A dél-kaukázusi nyelvcsalád. © Zsigmond Benedek, 2024.

A zán nyelvek

A mingrél és a láz egymáshoz viszonylag közel álló nyelvek. Bár kölcsönösen nem értik teljesen egymást, bizonyos fokú kölcsönös érthetőség fennáll a láz egyes nyelvjárásai és a mingrél között. A mingrél és a láz a Kr. u. 7. századig egyetlen nyelvet alkotott, ez a zán nyelv (vagy: protozán). A 7. századtól azonban fokozatosan kettévált lázra és mingrélre; ezeket mondjuk ma zán nyelveknek.

A grúz nyelvek

A hétköznapi beszédben grúzon a modern grúz nyelvet értjük. Ugyanakkor a grúz nyelv fejlődésének korábbi szakaszaira is szoktunk egyszerűen csak grúzként hivatkozni. A „grúz” szó konkrét jelentése tehát a szövegkörnyezettől függ. A kora középkori grúz irodalom, valamint a grúz keresztény szertartások nyelve az ógrúz. A tigrisbőrös lovag (másképp: A párducbőrös lovag) című grúz nemzeti eposz, valamint a többi grúz eposz nyelve a középgrúz.

A világ egyik legrégebbi zsidó közössége a grúziai zsidóság, amely önálló nyelvváltozattal rendelkezik, ez a zsidógrúz (más néven: kivruli). A kivruli az ún. „zsidó nyelvek” közé tartozik: ezek a zsidóság Izraelen kívüli lakhelyein beszélt nyelvek sajátos változatai, héber betűkkel írva (azaz kvadrát-írással). A kivrulit vagy zsidógrúz nyelvet, a jiddishez és a ladinóhoz hasonlóan héber betűkkel (kvadrát írással) írják.

Az ingiló nyelvet Grúzián kívül, az Azerbajdzsánhoz tartozó Ingilóföldön beszélik. Hagyományosan a grúz egyik nyelvjárásának tekintik, viszont a modern standard nyelvvel a kölcsönös érthetőség nem áll fenn, ezért szerencsésebb, ha külön nyelvnek vesszük.

A szván nyelvek

A szvánt hagyományosan egyetlen nyelvnek tartják. A szván beszélők összlétszáma igen csekély, különböző becslések szerint 15,000–30,000 közé tehető. A szván nyelvváltozatok azonban olyan mértékben eltérnek egymástól, hogy inkább külön nyelveknek tekintendők, mintsem egyetlen nyelv nyelvjáráscsoportjainak.

A szván két ágra oszlik: a felső-szván és az alsó-szván. A felső-szvánt Felső-Szvanétiában, az alsó szvánt Alsó-Szvanétiában beszélik. A felső-szván két változata a felső-báli és az alsó-báli. Az alsó-szván három változata (az újabb kutatások szerint) a lashi, a lentehi és a csoluri. A szván főág tehát összesen 5 nyelvet (vagy más felfogás szerint öt nyelvjáráscsoportot) tartalmaz.

A dél-kaukázusi nyelvek száma

A dél-kaukázusi nyelvek száma különböző lehet, attól függően, hogy hol húzzuk meg a nyelv és a nyelven belüli nyelvváltozat határát.

A dél-kaukázusi nyelvek minimális száma 4. Ekkor a szvánt összesen egyetlen nyelvnek tekintjük, a grúzt szintén egyetlen nyelvnek tekintjük. Ez a hagyományos felfogás, illetve egy kényelmes, leegyszerűsített kép a nyelvcsaládról.

A jelenleg ismert dél-kaukázusi nyelvek maximális száma 12. Ekkor a szvánt 5 különböző nyelvnek vesszük, valamint a grúz időbeli változatait, illetve a kivrulit és az ingilót is külön nyelveknek vesszük. Ez a szám a kölcsönös érthetőség kritériumán alapul, a már kihalt irodalmi nyelvek esetén pedig azon, hogy azok mennyire érthetők külön képzés nélkül a mai grúz anyanyelvi beszélők számára. Mivel az ógrúz és a középgrúz szövegek csak magasfokú iskolázottság esetén (vagy még úgy sem) érthetők a grúzok számára, a valóságnak jobban megfelel, ha külön nyelvnek vesszük őket.

A dél-kaukázusi nyelvcsaládba tartozó nyelvek száma tehát 4—12 között van, attól függően, hogy milyen közelítést választunk, vagy melyik tudóst kérdezzük. A jelen sorok írója a 12 mellett teszi le a voksát.

Kapcsolódó cikkeink

♦ A grúz nyelvről röviden
♦ A grúz ábécé

Ebben a bejegyzésben a modern grúz nyelv ábécéjét mutatom be. Ez az, amivel Grúziában mindenhol találkozhatunk: feliratok, tájékoztatók, utcanevek, KRESZ-táblák stb., minden, ami modern grúzul van és a tájékozódást segíti. A grúz nyelvű könyvekben is ezt használják.

A modern grúz írását úgy hívjuk, hogy mhedruli. Grúz írással így írjuk მხედრული, grúz kiejtése: mχedruli, ahol a χ betű egy kemény h-hangot jelöl. Amikor magyarul beszélünk, akkor sima h-val ejtjük, hiszen a mhedruli már egy magyarított szó.

A mhedruli szó eredeti jelentése: ‘lovagi’, mivel ez volt a lovagi (vagyis a világi) irodalom írása a középkorban. Az egyházi könyveket hucuri írással írták, ez utóbbi szó jelentése: ‘papi’.

A modern grúz ábécé (mhedruli) jelenleg 33 betűből áll. A 19. századig 38 betűt használtak, de akkor kivettek 5 olyan betűt, amelyek már nem jelöltek külön hangot, ejtésük megegyezett valamely más betűével.

Érdekes, hogy a 20. században viszont Grúzia más nyelveit is elkezdték grúz betűkkel írni. Ehhez viszont létre kellett hozni új betűket, hogy a grúzban nem használatos beszédhangokat is jelölni lehessen. A grúzok által ma használt grúz ábécé azonban továbbra is 33 betűt tartalmaz. Lássuk hát őket!

Ha megfigyeljük, a grúz ábécé betűi nem egyforma magasak és nem egyforma „mélyek”: egyes betűk csak középen foglalnak el helyet, más betűk felfelé nyúlnak, ismét mások lefelé, illetve felfelé és lefelé nyúló betűket is láthatunk. Másképpen fogalmazva: egy képzeletbeli középső sávhoz képest egyes betűk egy felső sávba, mások egy alsó sávba, ismét mások pedig mindkét sávba átnyúlnak.

A három sávot a latin (magyar) betűk példáján is megfigyelhetjük: az a, c betűk csak a középső sávot foglalják el, míg a b, d átnyúlnak a felső sávba, a g, p pedig az alsó sávba. Figyeljük meg: abcdefg — e betűk alapvetően a középső sávot használják, de egyesek közülük használják a felső vagy az alsó sávot is. Hasonló a helyzet a grúz írás esetében is. Illusztrációként leírtam a grúz ábécé betűit egymás után (11-esével, mint a fenti táblázatban):

აბგდევზთიკლ მნოპჟრსტუფქ ღყშჩცძწჭხჯჰ

Megjegyzések a kiejtéshez:
1. Az a röviden ejtett magyar á.
2. A grúzban vannak hehezetes betűk, ezeket a betű után felső indexbe tett kis h betű jelzi. Ilyenkor az adott hang után rövid h hangot ejtünk. A kettő együtt egyetlen hangnak számít a grúz fülnek. A hehezetes mássalhangzók a grúzban (itt technikai okból aposztróffal jelölöm): p' t' k' c' cs'
3. Ugyanezen hangok nem hehezetes megfelelőit (p t k c cs) a grúzok keményebben (glottalizálva) ejtik.
4. A x-val (időnként χ-vel) jelölt hang pergetett h-ként ejtendő. Ejtése ahhoz hasonlít, mint amikor gargalizálunk.
5. A ğ-vel (időnként γ-vel) jelölt hang az előző hang zöngés párja, hasonlít a francia raccsoláshoz.
6. A q-val jelölt hang leginkább torokban ejtett k-hoz hasonlít.

A grúz nyelv több évezredes történetre visszatekintő és gazdag kultúrát hordozó nyelv. Írásbelisége, azaz önálló írása és irodalma 1600 éves, még a késő ókorban veszi kezdetét. A grúz nyelv már azelőtt mintegy ezer évvel önállósodott és a grúz írás megalkotásáig beszélt nyelvként létezett.

A grúz nyelvet kb. 4 millió fő beszéli. Nagy részük az anyaországban, Grúziában. De viszonylag jelentős számban (százezres nagyságrendben) élnek grúzok Oroszországban és Törökországban. Jelentős történelmi grúz közösség él Franciaországban is. Magyarországon kb. 500 grúz nemzetiségű személyről beszélhetünk.

Míg a legtöbb európai nyelv (a magyar, finn, észt, török, baszk kivételével) besorolható egy nagy közös nyelvcsaládba, az indoeurópai nyelvcsaládba, addig a grúz egy önálló mininyelvcsaládba tartozik, amelynek tagjait csak a Kaukázus-térségben beszélik, illetve az onnan elszármazó diaszpórában.

A Kaukázusban három nyelvcsalád is van, amelyik a régióban jött létre, és nyelveik beszélői is alapvetően ott élnek. A három nyelvcsalád a következő: nyugat-kaukázusi (= abház-adige), kelet-kaukázusi (= nah-dagesztáni), dél-kaukázusi (kartvél). E három nyelvcsalád egymással sem rokon, és a világ semmilyen más nyelvcsaládjával nem rokon.

A grúz nyelv a dél-kaukázusi (kartvél) nyelvcsaládba tartozik. A kartvél szó a grúz ქართველი (k'art'veli) szóból származik, amely grúzul azt jelenti, hogy ‘grúz személy’. Mivel azonban e nyelvcsalád beszélői nem mind vallják magukat grúznak, szerencsésebb a dél-kaukázusi kifejezést használni a nyelvcsalád megnevezésekor.

A dél-kaukázusi nyelvekről, azaz a grúz nyelv rokonairól ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Az írott grúz nyelv folyamatosan változott az elmúlt 1600 év során. A régebbi nyelvváltozatok a mai beszélő számára külön tanulás nélkül már nem érthetőek. Grúzia területét magashegységek tagolják kisebb tájegységekre, ezért számos helyi nyelvváltozat, azaz nyelvjárás alakult ki. Ezek nagy része érthető a többi beszélő számára. A grúz nyelv időbeli és térbeli változatairól külön posztot tervezünk írni.

A grúz nyelv önálló írással rendelkezik. Igazából hárommal is, de ezek közül csak a legújabbat, az ún. mhedruli írást használják a mindennapi életben (erről lásd külön posztunkat). A másik két írást (középkori majuszkuláris és minuszkuláris) egyesítve használják nagy-, illetve kisbetűk gyanánt az egyházi (liturgikus) könyvekben. A grúz írásokról részletesen külön posztban írunk.

A grúz helyesírás nagyon egyszerű. Alapvetően minden beszédhangnak van betű megfelelője és fordítva. Tehát mindent úgy írunk, ahogy ejtünk, és mindent úgy ejtünk, ahogy írunk.

A modern grúz nyelv ragasztó nyelv (agglutináló nyelv), ami azt jelenti, hogy a nyelvtani elemeket (pl. többesjelet, esetragot) egymáshoz ragasztjuk, mint a magyarban: asztal-ok-at. A grúz főnévragozás igen egyszerű, összesen 6 esetet használnak — a magyarban (elmélettől függően) 18 vagy 28 eset van! A grúz igeragozás gazdag, sokféle árnyalat kifejezésére képes.

A modern grúz nyelvet az ELTE-n oktatják, az egyetem bármely karának hallgatója felveheti a kurzust.

Grúzia a Kaukázus-térség egyik állama. A Kaukázus-térség hazánktól keletre található, a Fekete-tengeren túl. Grúzia Magyarországtól légvonalban kb. 2000 km távolságra fekszik, délkeleti irányban.

A Kaukázus-térség nevét a Kaukázus-hegységről kapta. „Kaukázuson” általában a Nagy-Kaukázust értjük, amely mintegy 1200 km hosszan nyúlik el ÉNy–DK irányban, a Fekete-tengertől kiindulva a Kaszpi-tengerig. A Nagy.Kaukázus mintegy 5.000 méter magas hegyláncokat foglal magában, legmagasabb csúcsa az Elbrusz (5.642 m). A Nagy-Kaukázustól délre található egy szerényebb méretű hegységrendszer, a Kis-Kaukázus, 3-4.000 m magas vonulatokkal.

Grúzia e két hegylánc között található, a Nagy-Kaukázustól délre, a Kis-Kaukázustól északra.

A térkép forrása: Wikimedia Commons, szerzője: Bourrichon (eredeti térkép linkje)

 A grúz nyelvről szóló legfontosabb ismereteket külön cikkben foglaltuk össze. A grúz nyelv hovatartozásáról, rokonságáról egy másik cikkben írtunk részletesebben.

Ezen a blogon a grúz kultúrával kapcsolatos ismereteket, gondolatokat, képeket szeretnék megosztani.

Grúzia több évezredes és igen sokoldalú kultúrával bír.

Az országgal kapcsolatos alapvető ismereteket, a grúz kultúra egy-egy területének összefoglalását, valamint különféle érdekességeket tervezek bemutatni.

Gyertek, ismerjétek meg a grúz kultúrát egy "grúzológus" (kartvelológus), vagyis az ország kutatója segítségével!