A grúz nyelv több évezredes történetre visszatekintő és gazdag kultúrát hordozó nyelv. Írásbelisége, azaz önálló írása és irodalma 1600 éves, még a késő ókorban veszi kezdetét. A grúz nyelv már azelőtt mintegy ezer évvel önállósodott és a grúz írás megalkotásáig beszélt nyelvként létezett.

A grúz nyelvet kb. 4 millió fő beszéli. Nagy részük az anyaországban, Grúziában. De viszonylag jelentős számban (százezres nagyságrendben) élnek grúzok Oroszországban és Törökországban. Jelentős történelmi grúz közösség él Franciaországban is. Magyarországon kb. 500 grúz nemzetiségű személyről beszélhetünk.

Míg a legtöbb európai nyelv (a magyar, finn, észt, török, baszk kivételével) besorolható egy nagy közös nyelvcsaládba, az indoeurópai nyelvcsaládba, addig a grúz egy önálló mininyelvcsaládba tartozik, amelynek tagjait csak a Kaukázus-térségben beszélik, illetve az onnan elszármazó diaszpórában.

A Kaukázusban három nyelvcsalád is van, amelyik a régióban jött létre, és nyelveik beszélői is alapvetően ott élnek. A három nyelvcsalád a következő: nyugat-kaukázusi (= abház-adige), kelet-kaukázusi (= nah-dagesztáni), dél-kaukázusi (kartvél). E három nyelvcsalád egymással sem rokon, és a világ semmilyen más nyelvcsaládjával nem rokon.

A grúz nyelv a dél-kaukázusi (kartvél) nyelvcsaládba tartozik. A kartvél szó a grúz ქართველი (k'art'veli) szóból származik, amely grúzul azt jelenti, hogy ‘grúz személy’. Mivel azonban e nyelvcsalád beszélői nem mind vallják magukat grúznak, szerencsésebb a dél-kaukázusi kifejezést használni a nyelvcsalád megnevezésekor.

A dél-kaukázusi nyelvekről, azaz a grúz nyelv rokonairól ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Az írott grúz nyelv folyamatosan változott az elmúlt 1600 év során. A régebbi nyelvváltozatok a mai beszélő számára külön tanulás nélkül már nem érthetőek. Grúzia területét magashegységek tagolják kisebb tájegységekre, ezért számos helyi nyelvváltozat, azaz nyelvjárás alakult ki. Ezek nagy része érthető a többi beszélő számára. A grúz nyelv időbeli és térbeli változatairól külön posztot tervezünk írni.

A grúz nyelv önálló írással rendelkezik. Igazából hárommal is, de ezek közül csak a legújabbat, az ún. mhedruli írást használják a mindennapi életben (erről lásd külön posztunkat). A másik két írást (középkori majuszkuláris és minuszkuláris) egyesítve használják nagy-, illetve kisbetűk gyanánt az egyházi (liturgikus) könyvekben. A grúz írásokról részletesen külön posztban írunk.

A grúz helyesírás nagyon egyszerű. Alapvetően minden beszédhangnak van betű megfelelője és fordítva. Tehát mindent úgy írunk, ahogy ejtünk, és mindent úgy ejtünk, ahogy írunk.

A modern grúz nyelv ragasztó nyelv (agglutináló nyelv), ami azt jelenti, hogy a nyelvtani elemeket (pl. többesjelet, esetragot) egymáshoz ragasztjuk, mint a magyarban: asztal-ok-at. A grúz főnévragozás igen egyszerű, összesen 6 esetet használnak — a magyarban (elmélettől függően) 18 vagy 28 eset van! A grúz igeragozás gazdag, sokféle árnyalat kifejezésére képes.

A modern grúz nyelvet az ELTE-n oktatják, az egyetem bármely karának hallgatója felveheti a kurzust.